> Történetünk
> Látnivalók
> Szőlős napjainkban
> Túrázási lehetőségek
> Kirándulóknak ajánljuk
> Választás 2024.
> www.valasztas.hu
> Választás 2019.
> Közzétételi lista >>
> Információk, Ügyfélfogadás
> Előterjesztések
> Rendeletek
> Polgármesteri döntések
> Rendelet tervezetek
> Jegyzőkönyvek
> Szabályzatok
> Nyilvántartások
> Nyomtatványok
> Szerződések
> Pályázatok, beruházások
> Közbeszerzési adatok
> Rendezési Terv
> E-ügyintézés
> 2023. évi hírek
> 2022. évi hírek
> 2021. évi hírek
> 2020. évi hírek
> 2019. évi hírek
> 2018. évi hírek
> 2017. évi hírek
> 2016. évi hírek
> 2015. évi hírek
> 2014. évi hírek
> 2013. évi hírek
> 2012. évi hírek
> 2011. évi hírek
> 2009-2010. évi hírek
> Fórum 2009. március 6.
> Önk. tájékoztató 2009. febr.
> A B.füredi ÖÖT tájékoztatója
> Önk. tájékoztató 2008. július
> Egyesületek
> Balatonfüredi Borút Egyesület
> Kiállítás megnyitó (2023)
> Amatőr Színjátszó előadás
> X. Szőlőskör-Falunap 2023
> Családi party 2023
> Májusfa állítás 2023
> Országfásítás 2023
> Farsang 2023
> Májusfa állítás 2022
> Vesszőfonás 2022
> Farsang 2022
> Közösségi színtér 2021
> Kirándulás Bory-vár 2021
> Kirándulás Dörgicse 2021
> Kirándulás Evetes-völgy 2021
> Író olvasó találkozó 2021
> Kézműveskedés 2021
> Szőlőskör falunap 2021
> Családi nap 2021
> Csillag vizsgáló 2021
> Farsang, disznóvágás 2014
> Farsang, disznóvágás 2013
> Szőlősi Falunap 2010
> Szőlős Fesztivál 2008

Önkormányzati elérhetőségek a vészhelyzet idején

Hírek, információk

Települési Arculati Kézikönyv

Magyar Falu Program 2022
Magyar Falu Program 2021
Magyar Falu Program 2021
Magyar Falu Program 2021
Magyar Falu Program 2020
Magyar Falu Program 2019
Magyar Falu Program

Balatonszőlősi kirándulások

Bovebb információ >>

 

Balatonszőlős története

Balatonszőlős, a Tihanyi félsziget mögött, a Balatontól mintegy 6 km-re, az ún. pécsely - szőlősi medence keleti felében helyezkedik el. Először 1121-ben említik hitelesen. Jelenleg használatos nevét 1758-ban olvashatjuk először.

Balatonszőlős Balatonszőlős Balatonszőlős

A legkorábbi letelepedésre utaló nyomokat egész Balatonszőlős területén megtaláljuk. A jelenleg ismert legősibb településmaradványok az újkőkor időszakából (i.e. 3-4. század) származnak. A szegényes telepmaradványok után a rómaiak nyomait már jóval markánsabban lelhetjük fel. A Pécselyre vezető országút mentén egy római kori tanyagazdaság nyomait találták meg még a 19. század végén. Récsey Viktor 1891-es ásatását, 1961-ben a veszprémi múzeum szakemberei is igazolták.

A 6-7. század homályos időszaka után, az avarok 8-9 századi megtelepedése a következő stabil pont Szőlős történetében. A község határától délre 1963-ban késő avar-kori temető, valamint a temetőhöz tartozó telep maradványait regisztrálták a régészek.

A középkori Szőlős

Sajnos nem tudjuk, hogy a honfoglaláskor melyik nemzetség szállta meg ezt a vidéket. Az viszont bizonyos, hogy a 9-13. században - mint az egész ÉNy-i Balaton-vidék - Szőlős is királyi birtok volt. 1211-től a tihanyi apátság, majd 1222-től a veszprémi káptalan birtoka volt. 1211-ben már falu.

A középkori Szőlős (10-13. század) nagyjából a mai település helyén állott. A régészek leletei alapján a Tói hegyen a késő avar-kortól (8-9. század) folyamatos, letelepült életmód datálható.

Balatonszőlős temploma Balatonszőlős - régi nádtetős háza Balatonszőlős - régi síremlék

A 11-13. századi "adományozások és birtoklások során az eredetileg egységes királyi tulajdonában lévő birtokot művelő lakosság lassan részekre vált szét. A királyi birtoklás végleges felbomlása után - a XIV. század elejére - a mai Balatonszőlős falut véve középpontul, a földesúri birtokok az alábbi irányokban helyezkedtek el és vették körbe a települést. Északkeleti irányban a tihanyi apátság birtokai terültek el. Ettől délre Balatonfüred irányába - Győr-hegy területén - a zirci cisztercita apátság volt birtokos. Ettől tovább délre - a Balatonig - fehérvári káptalannak voltak birtokai. Ebben a körzetben - a Győr-hegytől délre magánbirtokok (Péter fia Sebestyén) és a zalavári apátságnak földjei területek el, míg a nevezett hegytől nyugatra részben magánbirtokok (Arnold ispán és Valpod fiainak földjei), valamint Dénes ispán, illetve az almádi apátság birtokai húzódtak. A mai községtől délnyugatra pedig a veszprémi káptalan birtokai terültek el. Ettől délre korábban az Orosz nevű úrnak a földjei voltak, melyek aztán a - tihanyi apátságnak alárendelt - oroszkői remeteség birtokába kerültek."

Tehát számos kisebb uraság mellett a két legjelentősebb földesúr Szőlősön a veszprémi káptalan és a tihanyi apátság volt.

A török hódoltság időszaka

A várháborúk éve Veszprémet és környékét sem kerülte el. 1552-ben - miután a török elfoglalta a veszprémi várat - a királyi hadvezetés megkezdte a vidék védelmére Vázsonykő és Tihany korszerűsítését, erődítését. Ennek megfelelően a környező falvak lakossága - a szőlősiek is - a kötelező várépítési robot keretében Tihany erődítési munkálatain dolgoztak.

Annak ellenére, hogy a magyarok 1566-ben visszafoglalták Veszprém várát, a törökök továbbra sem mondtak le erről a területről. A szőlősiek tehát továbbra is fizették a török adót (is). A 16. század további részében az öldöklés, menekülés és a nyomor jellemzi a területet. 16-17. században, sőt még a 18. század első két évtizedében is előfordult, hogy Szőlős többször is elnéptelenedett.

A 18. századi falu

A török háborúkat követő Rákóczi szabadságharc elkerülte Szőlőst és vidékét. Ám mindennek ellenére a török és kuruc harcok után - még a középkori mértéket véve is - nagyon gyér volt a lakosság száma.

A 18. század közepén egyre nagyobb mértékben növelték Szőlős lakosai - mind a földbirtokosok, mind pedig a jobbágyok - a szőlőket, elsősorban irtásföldek formájában.

Az 1750-es évek Habsburg gazdaságpolitikájának megfelelően a Dunántúlnak erre a részére is érkeztek német telepesek. 1755-ben már megjelentek a Hidegkúton megtelepedett svábok Szőlősön, hogy a kis-szőlősi hegyen szőlőt műveljenek.

Az 1848-49-es szabadságharc és a kiegyezés utáni időszak

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Balatonszőlősön is talált olyan hazafiakat, akik önként vonultak hadba a hazáért. Tizennégy bátor férfi 1848 őszén jelentkezett katonának a zalai 47-es és 56-os honvédzászlóaljakhoz. A szabadságharc hadi eseményei sem a környéket, sem a falut nem érintették.

1856-57 folyamán Szőlősön is megvalósította a Habsburg uralkodóház a birtokrendezési elképzeléseit. Ennek megfelelően, 1860-as évek közepétől, a faluban is a magánparaszti kisgazdaságok váltak uralkodóvá. Újabb jelentős változást az 1890-93-as nagy filoxéra vész hozott, mivel a település környékének teljes szőlőállományát elpusztította. Többek között ez indokolja Kis-Szőlős nagy népesség csökkenését, és a lakosság jelentős pénzügyi gondjait. 1894-től megkezdték a kipusztult szőlők helyére az új fajták telepítését.

A 20. századi Balatonszőlős

Az 1910-es nagy országos népszámlálás eredményeként a falu lakosságán kívül összeírták a község teljes határának területét, ami 2228 katasztrális hold volt ekkor. Lakossága 386 fő, miből 192 férfi és 194 nő volt. Az első világháború előestéjén a település hadköteles férfilakossága a nagykanizsai magyar királyi 20. honvéd gyalogezredbe vonult be. Szőlős lakosságának számához képest jelentős áldozatokat követelt a háború, mert 19 férfi halt hősi halált 1914-1918 között. 1926. december 16-án a református templom falán emléktáblát helyeztek el tiszteletükre.

A két világháború közötti időszaknak két jellegzetes színfoltja volt Szőlősön: a népi színjátszás és a községi tűzoltó egyesület. A színjátszásnak már korábbi hagyományai is voltak, és már az 1920-as évek elején dalárdával büszkélkedett a falu.

A második világháború csak az 1942. február-márciusi mozgósításkor érkezett meg a településre. A hadköteles férfilakosság zömében a soproni 4. honvéd gyalogezred részét képező 4/III. és 34/III. veszprémi zászlóaljakkal - a 2. magyar hadsereg alárendeltségében - került ki a keleti frontra. A szőlősi honvédek zöme a doni hídfőcsatákban és az urivi áttöréskor haltak meg. A községet a német csapatok 1945. március 25-én reggel 8-10 körül bevonultak a faluba és este 20 órakor ürítették azt ki. A harcokban több katona és két polgári személy vesztette életét.

1945 tavaszán és nyarán megindult a birtokosztás Szőlősön is. 1948 októberében A Veszprém Megyei Földhivatal felszólította a község elöljáróságát, hogy zárja le a földreformot.

1956-os forradalom idején a faluban jelentősebbnek mondható események nem történtek. "A forradalom vereségét követően a Magyar Szocialista Munkáspárt - 1957. júliusában meghirdetett agrárpolitikája - határozatot hozott a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom további szervezésére.[...] A döntő fordulatra 1959. február 22-én került sor. [...] A mezőgazdasági termelőszövetkezet az >Egyetértés< Tsz elnevezést vette fel, 1959. február 22-től 1960. augusztus 31-ig működött. [...] 1960. augusztus 29-én - három környező község három kis mezőgazdasági termelőszövetkezete egyesült: a Balatonszőlős Egyetértés Tsz, a Balatonfüred Kisfaludy Tsz és a Balatonarács Lóczy Lajos Tsz. Az egyesülés új elnevezése: Balatonfüred Kisfaludy Mgtsz lett."

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963. január 1-jével kiadott utasítása értelmében közös községi tanácsot szerveztek Balatonfüred és Balatonszőlős községeknek - Balatonfüred székhellyel. 1963. július 13-án határozat született arról, hogy Balatonszőlősön vb-kirendeltség lép életbe. 1971 után - Balatonfüred várossá nyilvánításával - Szőlős Pécsely központú közös községi tanács irányítása alá került. Szőlősön továbbra is megmaradt a vb-kirendeltség.

1982. december 2-a ismét mérföldkő volt a község történetében. A Balatonfüred Jókai Mgtsz közgyűlése kimondta, hogy egyesül a Nemesvámos-Csopak Tája Mgtsz-szel - Nemesvámos-Balatonfüred Csopak Tája Mgtsz új elnevezéssel.

Az iskola és a tanítás

Az 1770. év jelentős fordulatot hozott a falu életében. Megérkezett az első (református) tanító Tokaji Sámuel személyében, aki írást, olvasást és valamicske aritmetikát tanított a falusi gyerekeknek. Az 1863-ig nem volt katolikus iskola a településen, ezért őket is a református lelkész tanította (vagy nem járatták iskolába a gyermeket a szülők).

1907. december 1-jén lezajlott a község új (református) iskolájának ünnepélyes átadása. Az 1930-as évektől a faluban működő két felekezeti elemi népiskolát (református és római katolikus) összevonták. Ettől kezdve egészen 1948-ig osztatlan iskolaként működött egy tanítóval, csak hittanórákra vált szét a tanulócsoport.

1948-ban megkezdték az iskola államosítását, majd 1950. március 9-én az államosítási bizottság alá is írta a jegyzőkönyvet. Az iskolában - egy rövid időszaktól eltekintve - csak alsó tagozatos diákokat oktattak.

1974. egy újabb fordulópont az iskola és Szőlős történetében. 1974. december 16-án véglegesen kiürül a balatonszőlősi általános iskola, mert a körzetesítési folyamatnak megfelelően a továbbiakban az alsó tagozatos tanulók is Pécselyen folytatják tanulmányaikat.

A rendszerváltozás és az utána következő időszak

1990-ben Balatonszőlős újra önálló önkormányzattal rendelkező község lett. Az 1990. szeptember 30-án megtartott önkormányzati választásokon Nagy Lajos mezőgazdászt választotta meg a közösség első emberének.

1991. év legjelentősebb lépése az volt, hogy megkezdték a falu egészséges vízzel való ellátását, vagyis a vezetékes vízrendszer kiépítésének előkészítését és megvalósítását, ami 1992-ben megvalósult.

Balatonszőlős - új házak Balatonszőlős - új házak Balatonszőlős - új házak

1992-ben a faluban megalakult a Földrendező Bizottság, melynek elnöke Nagy Lajos polgármester lett. Az első árverésre 1992. október 26-án került sor Szőlősön.

Utoljára 1992-ben - a lakók kérésének megfelelően - a katolikus temetővel szemben nyitott új utcát az önkormányzat. 2004. nyarán újabb utcát nyit az önkormányzat, ami a Fűzfa utca nevet kapta.

1992. augusztusában ismét jelentős változás történt a falu életében. Az 51/92. sz. képviselő-testületi határozat alapján a polgármesteri tisztséget főállásban tölti be a falu vezető embere a továbbiakban.

2000-ben a falu csatornahálózatának kiépítése is megkezdődött. 2003 nyarától lehetőség van a településen a szennyvízhálózatra való rákötésre.

A 2002-es önkormányzati választásokon Nagy Lajos - nyugállományba vonulása miatt - nem kívánta tovább ellátni azt a tisztséget, amit tizenkét éven át betöltött. Nagy András független jelöltet több induló közül, nagy többséggel választották meg.

2003. decemberében a képviselő testület a polgármester kérésére feloszlatta önmagát. Az újbóli választásokon ismételten Nagy András győzött, de a képviselő-testület összetétele megváltozott. Új alpolgármestert üdvözölhetett a falu és a képviselő testület tagjai között is megjelentek új arcok.

Felhasznált irodalom

1. Veress D. Csaba : Balatonszőlős évszázadai Veszprém, 1994.
2. Kovacsics József - Ila Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona II. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1998.
3. www.balaton.hu/balatonszolos
4. Balatonszőlős különböző turisztikai kiadványai, szórólapjai